FAKRO az IFD Fiatal Tetőfedők Világbajnokságán 2016-ban

A napokban Varsóban zajló IFD Fiatal Tetőfedők Világbajnokságán induló egyik hazai csapat felkészítésén jártunk. A magyar csapat mentorával és felkészítő szakoktatójával, a FAKRO Kft. szervíztechnikusával, Virth Csabával és a világbajnokságra már másodszor kijutó Sándor Istvánnal beszélgettünk.

Lányi András: Miről szól az IFD (International Federation for Roofing Trade) Fiatal Tetőfedők Világbajnoksága?

Virth Csaba: A verseny indíttatása egyrészt a különböző tetőfedő kultúrák, a regionálisan eltérő szakmai fogások megismerése, másrészt a gyártók ezeken a versenyeken mutatják be az újdonságaikat. Az induló versenyzők az építőipar legújabb, trendeket bemutató eszközeivel dolgoznak, megismerik és dolgoznak az újdonságokkal. A világbajnokságon a koszorú feletti épületszerkezeteken kétfős csapatok versenyeznek, három kategóriában: lapostető, magastető és bádogosmunka. Az egyes kategóriáknak külön versenykiírása és zsűrije van. A csapatok két főből állnak, és a tagok 26 év alattiak lehetnek csak, végzettségbeli kikötés nincs, mivel az egyes országokban más és más a képzés, van, ahol a tetőfedő oktatást veszik külön, van, ahol a lapostető-szigetelést, van, ahol az ácsot. Kétévente van a verseny, régebben évente volt. Az egyik versenyzőnk, Sándor István már rendelkezik versenytapasztalattal, az előző, bukaresti világbajnokságon bronzérmet szerzett. Az idei válogatón pedig Sándor Benjámin került mellé.

LA: Milyen volt a válogató?

VCS: Sajnos a válogató az idén egy feladatra redukálódott, mert a szakképzés létszámában történő, drasztikus csökkenés, illetve az életkorhoz kapcsolódó korlát behatárolja a lehetőségeket. Egészen kevés tanuló van, akik közül választani lehet. A Nyugat-Európai országokhoz képest egy picit el vagyunk maradva, hiszen máshol egy-egy versenyre akár 100 diákból választanak, nálunk tavaly a végzettek száma országosan volt húsz. A megkeresések és visszajelzések alapján Istvánt mindenképpen szerettük volna a csapatba, Benjámin pedig itt tanult nálunk, őt is jól ismerem.

LA: Mit jelent a „nálunk”?

VCS: A veszprémi Medgyaszay István Szakképző Iskolát jelenti, ahol szakoktató voltam korábban. Ez tetőfedő iskola volt régebben, de a profilváltás miatt átalakult, sportgimnázium lett az intézményből. A szakképzés átkerült a Táncsics Mihály Szakiskolába, de a gyakorlati képzés maradt itt, hiszen az iskola kifejezetten tetőfedő-, ács- és bádogosképzés miatt épült 1990-ben. A gyakorlati képzéshez kialakított komplexum révén központként funkcionált az országban, az elitképzés itt zajlott.

LA: Ez egy valódi világbajnokság? Európán kívülről is vannak versenyzők?

VCS: A bukaresti versenyen, a lapostető szekcióban Kínából és az USA-ból is voltak versenyzők, és rendeztek korábban versenyt Dél-Afrikában is, úgyhogy a verseny valóban bejárja a világot. Az a hagyomány az IFD-nél, hogy a két évre választott, aktuálisan leköszönő elnök országa rendezi a világbajnokságot. Két éve Románia adott otthont a versenynek, négy éve Svájc, hat éve Anglia, most pedig Lengyelország.

LA: Mi a konkrét feladat a versenyen?

VCS: A szervező ország mindhárom kategóriában kettő kötelező és egy szabadon választott feladatot juttat el a versenyzőknek. A kötelező feladatokat szerdán és csütörtökön készítik el a versenyzők, a szabadon választottra pedig pénteken kerül majd sor. Egy feladatra, összetettségtől függően 8-9 óra áll rendelkezésre. Az első feladat egy komplett rétegrend kialakítása lesz, a szarufától kezdve, táblás szigetelés kialakítása, élképzés, alátét héjazat, ereszképzés, tetőáttörések, tetőablak beépítése, tokszellőzők beépítése, fedéskialakítás, lezárások, orom- és falszegély. Igyekeznek mindig egy konkrét tetőrészletet kiválasztani és ezt kell a szarufaszerkezettől a teljes befejezésig el kell készíteni.

Kaptunk egy általános leírást, mit kell majd kialakítani. A csomópontokban az országok viszonylag szabad kezet kapnak, hiszen az fogja eldönteni a versenyt, hogy melyik csapat milyen ötlete van, hogyan oldja meg a feladatot.

LA: Ezt a konkrét feladatot gyakoroljátok most be, mint ahogy Széll Tamásék a Bocuse d’Or szakácsolimpiára készülnek?

VCS: Megkapjuk a feladatkiírást és egy makettrajzot, amik általában nem stimmelnek egymáshoz teljesen méretben, így össze kell csiszolni a kettőt. A rendező országok igyekeznek hazai – vagyis idén lengyel - cégeket helyzetbe hozni, ezáltal gyakran kell olyan termékekkel dolgozni, ami például nálunk nincs forgalomban. Persze ez nem igaz a verseny egyik fő támogatójára, a beépítendő FAKRO FTP-V U3 66x98 cm-es ablakai itthon is ismertek, mint a tetőléc feletti hőszigeteléssel rendelkező EVH-AT Thermo burkolókeret, vagy a páraáteresztő fóliagallér. Fedőanyagként a Wienerberger Koramic nevű, a nálunk nem forgalmazott, egyedi méretű cserepével kell dolgozni, az ereszrendszer Puszynski márkájú. Igyekszünk begyűjteni az anyagokat a gyakorláshoz, bekérjük a gyártóktól, amit nem találunk, azt pedig helyettesítjük valami hasonlóval.

 

LA: Mi a második napi feladat?

VCS: Vápa kialakítás eltérő hajlásszöggel, a makettet ahhoz is elkészítettük már. A szarufa feletti rész nagyon hasonló az első feladathoz.

LA: Milyen a szabadon választott feladat?

VCS: Ez annyira képlékeny, hogy nincs semmi megkötés, még nekünk is meglepetés lesz. Ennél a feladatnál a mentor is segíthet a versenyzőknek. Kapunk egy felületet és valami kreatív dolgot kell a megadott fedőanyagból elkészíteni, persze a vízzárás szabályainak a betartásával. Ennél a feladatnál a zsűrielnök különdíjat ad majd ki.

LA: Te a két évvel ezelőtti bukaresti világbajnokságon bronzérmet szereztél. Mikor végeztél?

Simon István: Másfél éve végeztem az egyéves tetőfedő ráépülő képzést, előtte pedig az ácsképzést. Azóta egyéni vállalkozóként dolgozom.

LA: Milyen volt az előző verseny?

SI: Tetőfedő tanuló koromban indultam a versenyen. Előtte volt egy válogatóverseny, amin négyen indultunk és kettőnket választottak ki, Szűcs Gergő barátommal.

LA: Milyen élmény volt az a világbajnokság?

SI: Nagyon jó élmény volt, de rengeteget kellett dolgozni, nem volt idő pihenésre. Oda kellett tenni magunkat. Szerencsére jól meg tudtuk csinálni a feladatot, onnan a zsűrire volt bízva a döntés.

LA: A győztes miben volt jobb?

SI: Tetőfunkcióban nem volt különbség, csak esztétikában és pontosságban.

LA: Volt olyan fogás, amit el lehetett lesni mástól?

SI: Nem, mindenki ugyanazt a technikát használta. Voltak kevésbé ügyes versenyzők, akik nem tudták befejezni a feladatot.

LA: Nehezebb a mostani feladat, mint az előző világbajnokságon volt?

SI: Sokkal nehezebb, összetettebb. Ott nagyobb részekre lehetett bontani a folyamatot, mint lécezés, cserepezés és könnyebb volt haladni vele, de itt több, bonyolultabb részfeladat van, több mindent kell fejben tartani.

LA: Mennyit gyakoroltatok eddig?

SI: Egy komplett hetet. Minden feladatot elpróbáltunk és egész jól haladunk. Kevésbé tűnik bonyolultnak így, hogy már egyszer megcsináltuk.

LA: Sok sikert!