Franciaországi padlástéri bérlakás a tető síkjában kialakított ablakkal Francisque Poulbot grafikája alapján. A XIX. századi Anglia, Franciaország és Németország gazdagabb nagyvárosaiban a bérházak padlásterei a legszegényebb társadalmi rétegek számára szolgáltak lakhelyül.
Vincent van Gogh „Nádfedeles házak Auvers közelében” c. festménye (Tate Gallery, London) – háztető valószínűleg tetőablakkal
A nem tipikus ablakok feltalálására vonatkozó legrégebbi írásos forrás a XIX. század végéről származik. A történeti források bizonysága szerint a tetőtérben alkalmazott ablakok már akkor építészeti elemként jelennek meg.
1894 - Nagy-Britannia
1894-ben Nagy-Britanniábanaz eltolható illetve billenő ablakok, bevilágítók és ajtók üvegezésére és átfordításával kapcsolatos szabadalmat nyújtanak be; a találmány alapvetése szerint az üveggel rendelkező nyílászáró átfordítása lehetővé teszi a helyiségből történő tisztítását. Ugyanez a szabadalom tartalmaz egy ablak- vagy ajtószerkezetet, amelynek üvege egy fa keretbe illeszkedik
A fa nyílászáró átfordításának mechanizmusára vonatkozó szabadalom benyújtását igazoló britt dokumentum 1894-ből
P. Shippobothamaz eltolható illetve billenő ablakok, bevilágítók és ajtók szerkezeti tökéletesítésére vonatkozó találmányának dokumentációja (1724. számú britt szabadalom)
Ugyanebben az évben A. Schmeil és P. Saar 1894-es számon egy a bevilágító ablakokra vonatkozó szabadalmat nyújtottak be, amely a bevilágítók belülről történő könnyű nyitására illetve a becsukott szerkezet vízzáró tulajdonságainak tökéletesítésére vonatkozott.
A bevilágított tetőtér bizonyítékai a berlini Wertheim áruházlánc épületeiről készült tervek és fényképek alapján
Ch. Wintellnevére bejegyzett szabadalom szellőztetésre alkalmas tetőablakra - a szabadalmi bejegyzés valamint annak csatolt rajzai értelmében a találmány lehetővé tette a tetőtéri ablak könnyű nyitását és zárását különös tekintettel a szellőztetésre való képességre.
A tetőtéri ablak szerkezetére vonatkozó szabadalom bejegyzése az Amerikai Egyesült Államokban - az új megoldás megakadályozta az esővíz és hólé bejutását a helyiségbe a tetőtéri nyílászárón keresztül akár erős széllökések estén is
Számos szabadalombejegyzése a tetőszerkezetben kialakított ablakok nyitására és zárására vonatkozólag
A Tichler & Seichter cég német szabadalma a tetőtéri ablakok nyíló-záródó mechanizmusára
F. Tittmann 1928-as németországi szabadalma a tetőtéri ablak önzáródó mechanizmusára, amely az esővíz súlyát használta fel a szükséges záróerő eléréséhez
The term roof window was used for the first time in German patent application from 1931 concerning top hung structure.
A „tetőtéri ablak” kifejezés első előfordulása egy 1931-ből származó német szabadalmi bejegyzésben – a kifejezés egy felnyíló szerkezetű ablakra vonatkozott.
A lengyelországi szabadalmi hivatal dokumentumai között is találunk a padlástér bevilágítására alkalmas ablakra vonatkozó 1938-as szabadalmat, amit a német Bernard Schwarz nevére jegyeztek be. A találmány a tetőablak szigetelését javító, két egymást fedő „U” alakú kerámia anyagra vonatkozott. A dokumentumból az is kiderül, hogy a megoldást egy ével korábban, 1937-ben jelentették be Németországban.
A tetőtéri ablakok különösen a '70-es években terjedtek el. Tömeges mennyiségben a dán Velux valamint a német Roto, Blefa és Braas cégek kezdték gyártani. Tetőablakokat kínáltak francia, olasz és spanyol cégek is.
A tetőablak piac fellendülése közép- és kelet-Európa országaiban - saját tetőablak-kínálattal rendelkeztek a csehek, a magyarok és a szlovákok.
A lengyelországi FAKRO megalapítása, amely rövidesen a tetőablakgyártás meghatározó szereplőjévé és a technológia élharcosává növi ki magát.
Jelenleg a nemzetközi tetőablak piacot három nagy cég uralja: a dán Velux, a lengyel FAKRO és a német Roto. A többi tetőablak gyártó marginális szerepet tölt be, mivel világpiaci részesedésük nem éri el az 1%-ot; ezek közé, egyebek mellett, az alábbi cégek tartoznak: Claus, Faelux, Inlux, Axel (Olaszország), Okfel (Szlovénia), Fenestra, Kubeso, Zima, Solára (Csehország), OKPOL (Lengyelország), Oman Keylite (Nagy-Britannia), C. Andersen (USA), Colambia (Kanada), AHRD (Kína), Folis (Dél-Afrikai Köztársaság), Induro (Spanyolország), Tostem, YKK, Panasonic (Japán).
A mai tetőablakok szerkezete lényegesen eltér az ősváltozatok felépítésétől. A kortárs vevő korszerű és rendhagyó megoldásokat keres és vár el. A versengő cégek épp a fenti igényekre keresnek szüntelenül kreatív válaszokat. Ennek bizonyítéka a benyújtott szabadalmak számának folyamatos növekedése a tetőtéri ablak szakmában.
A FAKRO több, mint 100 bejegyzett szabadalom és formaterv szerzője. A lengyel cég tevékenysége és piaci jelenléte óta jelentősen megnövekedett a tetőablak gyártók fejlesztési tevékenysége.
A legnagyobb tetőablak gyártók alaptípusa a legnépszerűbb, billenő szerkezetű tetőtéri ablak különféle felszereltségi szinten. A billenő típuson túl léteznek felnyíló-billenő, térdfalas, megemelt forgástengelyű, alu-műanyag, lapostetős bevilágító és extra energiatakarékos típusok, illetve formabontó megoldásként olyan meglepő szerkezetű ablakok, mint amilyen a tetőerkély ablak.
A tetőablak szakma - közel egy évszázados létezése óta - látványos fejlődésen ment keresztül, amihez a leginnovatívabb lengyel cégek egyike, a FAKRO is jelentősen hozzájárult.
A FAKRO saját korszerű kutatás-fejlesztési központtal, közel 100 fős tervezőgárdával rendelkezik, több, mint 100 bejegyzett szabadalom szerzője. A világ számos országába exportálja nem csak tetőablakait, de a lengyel mérnökök kreatív megoldásait és alkotó szellemiségét.A lengyel cég dinamikus fejlődése, aktív piaci jelenléte nyomást gyakorolt a külföldi konszernekre, így a dán Veluxra és a német Rotora is, amelyek termelésük egy részét Lengyelországba tették át.
Mára Lengyelország lett a tetőablak gyártás piacvezetője. A világon minden harmadik beépített tetőablak Lengyelországban készül.